Ernyey József
| Ernyey József | |
| Született | 1869. szeptember 21. Rákosvölgyudvarnok |
| Elhunyt | 1945. október 1. (76 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | történész |
| Tisztsége | múzeumigazgató (1934–1937, Magyar Természettudományi Múzeum) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ernyey József János, névváltozat: Ernyei (Rákosvölgyudvarnok-Zábava, 1869. szeptember 21.[1] – Budapest, Ferencváros, 1945. október 1.)[2] múzeumi főigazgató.
Élete[szerkesztés]
Ernyey József és Ludvik Johanna (Ludvigh Janka) fia. 1889-ben végzett a nyitrai piarista gimnáziumban, majd 1889-1892 között Hajdúszoboszlón és Kapuvárott gyógyszerészgyakornok. 1892-ben Kolozsvárott tett vizsgát. Ezután Ógyallán, Lőcsén, Körmöcbányán és Pozsonyban gyógyszerész, majd Budapestre került és a Hazánk, illetve a Vasárnapi Újság cikkírója lett. 4 féléven át az állatorvosi főiskola, 3 féléven át 1897-1898-ban a Budapesti Tudományegyetem rendkívüli hallgatója.
1903-ban napidíjas gyakornok lett a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán, ahol 1910-től fizetés nélküli, 1918-tól fizetett segéd-őr volt. 1919-től őr, 1923-tól könyvtáros, majd áthelyezték az Országos Széchényi Könyvtárba. 1929-től az éremtár megbízott igazgatója, 1934-ben az Országos Természettudományi Múzeum igazgatója, 1935-1937 között főigazgatója.
1922-től a cseh nyelv megbízott előadója az egyetem közgazdaságtudományi karán.
A Gyógyszerészi Hetilap és a Gyógyszerészi Értesítő állandó munkatársa, utóbbi segéd-szerkesztője is volt. Számos kézirata található a MTA, az OSZK, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Néprajzi Múzeum kézirattáraiban.
Levelezést folytatott többek között Ľudovít Vladimír Riznerrel és Jozef Škultétyval is.[3]
Halálát szívbénulás okozta.
Művei[szerkesztés]
- 1904 A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának kézikönyvtára. Betűrendes címjegyzék. 3, 4. pótlás. Budapest. (tsz. Szakács Péter)
- 1905 A magyar Szentkorona országainak területén érvényben volt gyógyszerkönyvek hivatalos gyógyszereinek jegyzéke 1774-1904. Budapest.
- 1907 A busójárás és más farsangi játékok. Budapest.
- 1909 Magyar gyógyszerkönyv. Budapest. (4. kiad. 1934)
- 1912 Határozó kulcs a magyar flóra területén működő ama botanikusok felismerésére, akik az „Album Kleinianum”-ban ábrázoltattak. Budapest. (Tréfás. Szerzősége vitatott.[4])
- 1912 A Majthényiak és a Felvidék. Budapest. (tsz. Odescalchi Artúr)
- 1916 A pozsonyi botanikuskert katalógusa 1651-ből. Botanikai Közlemények.
- 1918 Oroszlánkő vára és ura. In: Fejérpataky emlékkönyv.
- 1923 A visegrádi vár. Budapest. (tsz. Lux Kálmán)
- 1923 Tótnyelvű krónikás énekek és kuruc dalok. Ethnographia.
- 1926 Morvaország magyar urai. Turul.
- 1926 Régi cseh telepítések hazánkban. Szeged.
- 1926 A M. Nemzeti Múzeum "Csák Máté" hermája. In: Az Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve 2.
- 1928 A gyógyszerészi múzeumok ügye. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője.
- 1928 Kísérletek a körmöcbányai pénzverő áthelyezésére 1524-1640. Numizmatikai Közlöny.
- 1932 Benkó József termtudományi hagyatéka. Botanikai Közlemények.
- 1932/1938 A felsőmagyarországi bányavárosok német népi színjátékai. Budapest. (tsz. Kurzweil Géza)
- 1932 Szerzetesrendjeink gyógyszertárai. Pápa.
- 1934 Az anyarozs történelméből. Magyar Orvosok és természetvizsgálók LXI. vándorgyűlésének munk.
- 1934 A gyógyszerkönyvek és az új magyar gyógyszerkönyv latinsága. Pápa.
- 1935 Clusius és Báthory István. Botanikai Közlemények.
- 1935 A Pázmány Péter Tudegyetem első gyógyszerészei. Pápa.
- 1938 Bilder aus der Geschichte der niederungarischen Bergstädte. Budapest. (tsz. Karsai Géza)
- 1940 Egy német gyógyszerész Budán Mátyás és II. Ulászló idején. Pápa.
Emlékezete[szerkesztés]
- Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Könyvtár
- Ernyey József-emlékérem a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának 1974-ben alapított legmagasabb szakmai elismerése.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Felsővesztényi róm. kath. egyházközség keresztelési anyakönyve, 68/1869. folyószám. familysearch.org
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 4272/1945. folyószáma alatt.
- ↑ Uhlár 2017, 158, 160.
- ↑ Real-mtak
- ↑ Kitüntetettek, kitüntetések. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság. [2018. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
Források[szerkesztés]
- Magyar Katolikus Lexikon
- Nemzeti Sírkert
- gyogyszeresztortenet.hu
- MTAK 2014
- orvostortenet.hu
- Keresztény magyar közéleti almanach I, 241. (téves adatokkal)
- Magyar közalkalmazottak almanachja 1941, 47. (téves adatokkal)
- Gyógyszerésztudományi Értesítő 1948, 66. (Halmai János)
- MÉL I, 444. (téves adatokkal)
- Gyógyszerészettörténeti Diárium 1974. XII, 59. (Hegedűs Lajos); 1975. IX, 75. (Hegedűs Lajos)
- Gyógyszerészet 1987/12. (Hegedűs Lajos)
- Dalibor Uhlár 2017: Jozef Ernyey - Život a dielo. Muzeológia a kultúrne dedičstvo 5/2, 155-167.
További információk[szerkesztés]
- Gazda István–Hegedűs Lajos–Perjámosi Sándor 2008: Ernyey József (1869–1945) – gyógyszerésztörténész, botanikatörténész, orvostörténész, numizmatikus, néprajzi kutató, a szlavisztika tudósa, a Magyar Természettudományi Múzeum első főigazgatója, a történelem segédtudományai elismert művelőjének rövid életrajza és életmű-bibliográfiája. A Magyar Tudománytörténeti Intézet tudományos közleményei 11. In: Ernyey József életműve. Gyógyszerészettörténet – művelődéstörténet. (Főszerk.: V. Molnár László). Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára (24). Budapest, 1–46. ISBN 978-963-9276-67-3